Minden július 20-án az egész kereszténység ünnepli az egyik legnagyobb prófétát és csodatevőt, Szent Ilia Tesviteánt. A nagy ünnep körül az emberek egy sor ősi szokást és hagyományt tisztelnek.
Illés nagy prófétát úgy ismerik, mint az esőt hozó szentet, aki megdorgálja azokat, akik eltérnek a helyes keresztény hittől. Élete végén nem élte át a halált, hanem tüzes szekéren emelkedett fel a mennybe, Isten válaszaként arra, hogyan élt, távol a szenvedélyektől, megtagadta a rosszat és a bálványimádást. Az „Ószövetségben”, a „Királyok első könyvében” meg van írva, hogy Illés próféta, akit Tesbita-nak is neveznek, mert a Gileádból származó Tesba városából származott, Izrael királya elé került Akháb. Pogány felesége, Jezabel hatására Akháb bevezette a Baál bálvány imádatát, és a próféta megfenyegette: „Él az Úr, Izráel Istene, akinek szolgálok; ezekben az években nem lesz eső!” Azóta ünnepét olyan szokásokhoz kötik, amelyek a jövőbeni termés gazdagságától és a szárazság elhárításától függenek.
Ezen a napon kerüljük a házimunkát
Mint minden nagy ünnepet, július 20-át, amikor Szent Illésre emlékeznek, imádságban, házimunkák nélkül tartják. Azt mondják, hogy aki nem tiszteli ezt a napot, azt viharral és jégesővel büntetik. Egyes területeken még a kandallóba való tűzgyújtás, különféle ételek főzésére is tilos, ezért minden ételt az ünnep előestéjén készítettek. Mivel Szent Illés a termények védelmezője is, ezen a napon a földeket aghiasmával meghintik, hogy gazdag gyümölcsöt hozzon. Egyes vidékeken máig őrzik a mézgyűjtés hagyományát, amelyet a kaptárak kivágásának neveznek. A szertartás jólétet vonz a méhészek otthonába, és megvédi kaptárukat a mannától.
Július 20-án nem esznek almát
1/1 kép:
2 elrendezés jpg jpeg betéttel
Az ország egyes részein az ünnep reggelén szokás leszedni a legjobb gyógynövényeket, főleg a bazsalikomot. Mielőtt kirakják őket száradni, az asszonyok elviszik őket a templomba, hogy megszenteljék őket. A megszentelt növények egy részét hazatérve tűzre teszik, a megszerzett hamut pedig különféle gyógymódokra használják fel. Ugyancsak július 20-án a nők almáskosarakat visznek a reggeli szent liturgiára, szintén megszentelődés céljából. Azt hitték, hogy így aranyalmává válnak a túlvilágon. Bărăgan falvaiban ma is tisztelik ezeket az őseiktől gyökeret vert szokásokat. Régebben azt mondták, hogy nem szabad almát, a szent gyümölcsét enni, és ezek a gyümölcsök sem üthetik egymást, különben arra a területre esik a jégeső.
A Szent Illés viharaihoz kapcsolódó babonák
Ha mennydörgés és villámlás van a nagy ünnep napján, akkor azt mondják, hogy keresztet kell vetni, mert Isten engedélyt adott Szent Illésnek, hogy bármit megsújtsa a démonokat, kivéve a keresztet. Ezenkívül a ház ajtaját és ablakát jól be kell zárni, hogy ne jusson be a házba Szent Illés által elűzött tisztátalan szellem. Sőt, gyertyán alatt sem kell menedéket keresni, mert úgy tartják, hogy a Szent Illéstől félő ördögök szívesebben bújnak meg ezen a fán. Az ezen a napon hallatszott mennydörgés azt jelenti, hogy a mogyoró és az alma férges lesz, és ha esik, akkor valószínűleg 20 napon keresztül folytatódik az eső.
@shutterstock